A metrón néztek rám, mikor előrántottam a kabátzsebemből a horgolótűt és nekiláttam a csigabiga horgolásának. Viszont ezzel az akcióval arra is rájöttem, hogy a metrón nemcsak olvasni lehet, hanem horgolni is. A kötésen már gondolkodtam, de a finn buszon se volt az igazi, itt meg örülök, ha a metrón senki nem ül az ölembe, nemhogy még 2, 5, olykor 6 tűvel való munkához legyen elég mozgásterem. Viszont így napi 2*20 percet tudok horgolni úgy, hogy max. a könyvemet hanyagolom, az napi 40 perc ajándék idő.
Szóval ez elkészült, de máris újabb kötnivaló ötleteim támadtak, csak közben varrok valami nagyon izgalmasat, ami mert magamnak készül, megmutatom, ha befejeztem. A többi projektre sajnos Karácsonyig várnotok kell, de akkor majd jön az újabb "mit működtem" blogfolyam.
Szombaton berongyoltam a városba kötésjelölőért, némi textilért, szalagért és 2m cipzárért. Ja, meg gombostűért, mert amit a kínaiban vettem a héten max reszelőnek jó. Ha azt kérném, hogy tippeljetek mit nem kaptam vajon hányan mondanátok a kötésjelölőt? Én a 2 méteres cipzárat nehezebb projektnek éreztem, de azt tudtak adni a Röltexben, míg a kötésjelölőről nem tudták micsoda, azt hitték, hogy szemtartót akarok, pedig a szemeimet van hol tartanom:D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése