Let the Hammer fall

Bizony már vagy 3 éve annak, hogy utoljára hadba vonult hős seregem. A boldog békeidőknek azonban vége: a világ megmentéséért száll harcba rettenthetetlen seregem 2012. február 19.-én.

Seregem főparancsnoka

Szóval 2 hét és játszom, mi több, versenyzem. Kitűzött célom, hogy ne legyek az utolsó háromban, és ezért keményen fogok küzdeni. Segítene, ha ismerném a szabályokat, ugyanis nem elég, hogy nem játszottam 3 éve, azóta kiadtak egy teljesen új szabálykönyvet, ami a szabályok több, mint felét írta át. Sebaj, az én bajom, hogy így is megyek, meg nem hátrálok:)

Éjszakai bevetésre

Tegnap este kicsit a tudathasadás szélére kerültem. Történt ugyanis, hogy gyakoroljam az új szabályrendszert megküzdöttem drága férjem elvetemült seregével. Igazán kemény fickók voltak, nem adták könnyen magukat, de ugyanez elmondható keményfejű és kemény öklű törpjeimről is.Nincs minden modellem lefestve, ezért játék közben el is határoztam, hogy hétvégén talán, illetve TALÁN sikerül lefestenem egy orgonaágyút.

Ezek után a csatát súlyos veszteségek árán, de sikerült megnyerni, ami teljes egészében seregem főparancsnokának és testőreinek érdeme, hisz ők küzdöttek meg egyszerre egy páncélozott gőztankkal, valamint egy félelmetes harci szekérrel, melyen egy mindenre elszánt, gonosz trükkökkel felszerelt varázshatalmú pap állt, aki eladta a lelkét a gonosznak, valamint egy villámokat szóró bestia szobra magasodott a csatatér fölé. A testőrök mind egy szálig elestek, de bátorságuknak, kitartásuknak, elszántságuknak és rendíthetetlenségének hála a gőztankból csak egy nyikorgó, összegyűrt konzervdoboz maradt, míg a harci szekér és rajta a gonoszt porrá zúzta a generális. Meg kell említenem lövészeim kitartását és rettenthetetlen helytállását is, és bár nem mindig értettem hogy miért nem futottak világgá azért igazán büszke vagyok rájuk.

Sajnos a győzelmi torra nem maradt időm, mert sietnem kellett, hogy nevezzek a Barka Fonalbolt Hónap Alkotása pályázatára, de előtte, mivel férjem harci láztól égve elfoglalta a számítógépet, hogy aknamentesítsen, serényen kötöttem pár sort a pulóveremből.

Jelenleg azt se tudom mihez kezdjek: kössek (ha kötök melyik művem folytassam), ültessek virágokat, aludjak vagy fűzzek gyöngybogyót a teatojásom láncára, mivel ma a szó legszorosabb értelmében betelt a pohár: a teatojásom ugyanis láncostul beleesett.

Megyek is serénykedni:) Ja igen, természetesen az összes modellt én festettem, bizony. És viszket a tenyerem, hogy a falra is fessek valami igazán bájosat: ágat-bogat, baglyot, sünit, napsütést és faligyíkot:)

Alrik király

Minden esetre Let the Hammer Fall!